Bizonyos esetekben nem elég az “egyszerű” fordítás, hanem hiteles fordításra van szükség. Szerencse, hogy ez viszonylag ritka eset, mert a hiteles fordítást szerezni drága és lassú folyamat. Nézzük meg, mikor szükséges a hiteles fordítás, és mikor nem!
De mielőtt belemennénk, muszáj azzal kezdeni, hogy nem csupán hiteles fordítás létezik, hanem hivatalos fordítás is. Ez két különböző dolog, noha gyakran összekeverik, vagy teljesen téves jelentéstartalommal társítják. Amikor fordítást kell készíttetnünk, az első eldöntendő kérdés, hogy a kettő közül melyikre van szükségünk?
A legeslegfontosabb tudnivaló, hogy hiteles fordítást Magyarországon a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról, valamint a 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet értelmében csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI Zrt.) készíthet.
Ezzel szemben a hivatalos fordításra kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak, több helyen, és kedvezőbb feltételekkel juthatunk hozzá.
Mi az a hiteles fordítás?
A hiteles fordítás jogszabályi háttere a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet a szakfordításról és tolmácsolásról, amely így szól (de nyugodtan át is lehet ugrani, a lényeget egyszerűen elmondjuk utána):
- § (1) A rendelet hatálya kiterjed
- a) a munkáltatókra, valamint az általuk munkaviszony keretében foglalkoztatott szakfordítókra és tolmácsokra, továbbá
- b) munkaviszonyon kívül szakfordítást és tolmácsolást végző személyekre.
(2) E rendelet alkalmazásában
- a) szakfordítás: a társadalomtudományi, a természettudományi, a műszaki és a gazdasági fordítás;
- b) munkaviszony: a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony is.
- § * Szakfordítást vagy tolmácsolást munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban díjazás ellenében az végezhet, aki szakfordító vagy tolmács képesítéssel rendelkezik.
- § * A bíróság vagy hatóság előtt folyó eljárásban kirendelt szakfordítót, illetve tolmácsot az ügyre vonatkozó tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak az ügyben eljáró bíróság vagy hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.
- § *
- § Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegennyelvű hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet.
- § (1) * A szakfordító és a tolmácstevékenység központi ágazati irányítását az igazságügyért felelős miniszter látja el. E tevékenysége kiterjed minden szakfordító és tolmácstevékenységre függetlenül attól, hogy a tevékenységet folytató szerv, vagy személy milyen szervezeti keretekben vagy szervezeti alárendeltségben működik.
(2) * Az oktatásért felelős miniszter határozza meg a szakfordítók és a tolmácsok képzésének, valamint továbbképzésének szabályait, továbbá a szakfordító és a tolmácsképesítés megszerzésének feltételeit. *
6/A. § * Cégkivonat hiteles fordítására, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely – a cég választása szerinti – hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak.
- § (1) * Ez a rendelet 1986. július hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. *
(2) * A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által alkalmazott szakfordítók és tolmácsok tekintetében a Kormány feladatkörében érintett tagja az e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(3) *
(4) * A rendelet hatálybalépése előtt szerzett fordító és tolmácsképesítések változatlanul érvényesek.
(5) * A 2009. október 1. napja előtt kiadott szakfordítói, illetve tolmácsigazolványok változatlanul szakfordítás, tolmácsolás végzésére jogosítanak.
(6) * A 3. § a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
A jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a fenti rendeletet a 7/1986. (VI. 26.) IM rendelet végrehajtási körébe utalja, amelynek további kiegészítő rendelkezéseit a linkre kattintva elolvashatja.
Fordítsuk le magyarra a száraz jogi szöveget…
A hiteles fordítás egy államilag, hivatalosan elismert fordítás, amely megfelel bizonyos jogi és minőségi követelményeknek. Ez a fajta fordítás biztosítja, hogy az eredeti dokumentum tartalma pontosan és megbízhatóan „kerüljön át” egy másik nyelvre. A hiteles fordítást hivatalosan elismerik és jogi érvényű dokumentumként használható. Általában egy hitelesítő bélyegzővel, pecséttel vagy aláírással látják el.
A hiteles fordítás azt jelenti, hogy az állami hivataloknak az eredeti szöveggel megegyező tartalmúnak kell elismerniük a fordítást. Mint az a fentiekből is kiderül, hiteles fordítás kiadására Magyarországon csak egyetlen intézmény, az OFFI Zrt. jogosult, más fordítóiroda nem.
A hiteles fordításra általában közigazgatási eljárások során lehet szükség, és ezeknek az eljárásoknak a jelentős részében a hivatalok az OFFI Zrt. által készített hiteles fordítást várják el.
A hiteles fordítás típusai
Hiteles fordítások esetén is kétféle fordítást különböztetünk meg: hiteles és úgynevezett e-hiteles fordítást. A hiteles fordítás minden esetben papír alapon benyújtott iratok hiteles fordítását jelenti, az elkészült fordítás szintén papír alapú.
Az e-hiteles fordítás elektronikus aláírással ellátott dokumentumokról készül, és kizárólag elektronikus formában vehető át, tehát nincs papíralapú példánya, hiszen az elkészült fordítás elektronikus aláírással is rendelkezik. Fontos, hogy az OFFI Zrt. jogszabályi előírás értelmében jogosult az idegen nyelvű dokumentumokról hiteles másolat készítésére, de a fordításra benyújtott magyar nyelvű okiratokról nem készíthet hiteles másolatot.
A hiteles fordítás formája szerint egy, az eredeti dokumentum kért nyelvre lefordított, lektorált, egyedi azonosítóval ellátott, biztonsági papírra készült változatát jelenti, ahol az eredeti okirat (vagy annak hiteles másolata) és az elkészült, lefordított dokumentum egymástól elválaszthatatlan módon van összetűzve.
Az e-hiteles vagy más néven elektronikusan hitelesített fordítás esetén az elkészült dokumentumot a szolgáltatást kérő egy gyűjtőfájlban kapja meg, amelyben szerepel az OFFI elektronikus bélyegzőjével ellátott dokumentum és az eredeti, fordításra benyújtott anyag is. Az eredeti és a lefordított dokumentumok elválasztása csak a hitelesítések sérülésével lehetséges.
Mikor van szükség hiteles fordításra?
A hiteles fordításra közigazgatási, állami szervek eljárásaiban megkívánt dokumentumok esetén van szükség, amennyiben ezeket a dokumentumokat másik nyelvre kell lefordítani, és biztosítani kell, hogy a fordítás minden szempontból megbízható és hivatalosan elismert legyen. A hiteles fordítás ugyanis biztosítja a dokumentumok hitelességét és pontosságát, ami elengedhetetlen a jogi és hivatalos eljárásokban.
A hiteles fordításokra általában az alábbi dokumentumok esetén lehet szükség (a teljesség igénye nélkül):
Hivatalos ügyintézésnél bevándorlási és állampolgársági eljárások során (pl. vízumkérelem, állampolgársági kérelmek), házassági, születési, halotti anyakönyvi kivonatok fordításához, oktatási intézményeknél, például diplomák, bizonyítványok elismeréséhez. Jogi dokumentumok, például szerződések, végrendeletek, bírósági határozatok fordításához. Üzleti dokumentumok, például céges alapító okiratok, pénzügyi kimutatások. Amint azt a törvény kimondja: Cégkivonat hiteles fordítására, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely – a cég választása szerinti – hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak.
Mikor NINCS szükség hiteles fordításra?
Általánosságban elmondható, hogy nincsen szükség hiteles fordításra informális célokra használt anyagoknál, dokumentumoknál. Például amikor a fordítás csak belső használatra vagy személyes tájékoztatásra szükséges. Amennyiben egy dokumentum nem hivatalos ügyintézéshez szükséges, bármennyire is hivatalos hangvételű, jóllehet tartalma szerint formális, ha csak személyes levelezéshez használják a felek, nem igényel hiteles fordítást. A belső vállalati használatra szánt iratok és dokumentumok szintén ebbe a kategóriába esnek, ugyanis a vállalati belső dokumentumok, amelyek nem kerülnek külső félhez, és nem igényelnek jogi hitelesítést, hiteles fordításra sem szorulnak.
A hiteles fordítás abban az esetben szükséges, amikor a fordított dokumentumnak jogi, hivatalos érvényességre van szüksége, vagy amikor egy hivatalos szerv, intézmény vagy szervezet ezt megköveteli. Ezzel szemben, ha a fordítás csak tájékoztatási, informális vagy belső célokat szolgál, általában nem szükséges hiteles fordítást készíteni.
Kitekintő: mi a hivatalos fordítás?
A hivatalos fordítás (más néven záradékolt fordítás) esetén a fordítóiroda igazolja, hogy az általa készített fordítás és az eredeti dokumentum tartalmilag megegyeznek egymással. A fordítóiroda ilyenkor igazolást állít ki a „hivatalos fordításról”, amelyet pecséttel és aláírással lát el, tehát tanúsítványt ad a fordításhoz A tanúsítvány egy okirat, amely készülhet elektronikus vagy nyomtatott formában.
Ez a fordítási forma általában megfelelő a cégkivonatok, szerződések, cégjegyzékbe bejegyzendő adatok és cégiratok (társasági szerződés, közgyűlési, taggyűlési határozat, mérleg, beadvány), a cégbíróságra beadandó iratok, bankkivonatok, pénzügyi dokumentumok, valamint pályázati beadványok esetén.
A Lector fordítóiroda hivatalos és professzionális szakfordításokat készít többek között jogi, műszaki, pénzügyi, üzleti és marketing területen is, több mint 40 nyelven. Kérjen árajánlatot vagy ismerje meg kedvezményeinket és előnyeink egyikét: a gyorsaságot.
