Üzleti francia dokumentum fordítására van szüksége – legyen az jogi fordítás, marketing fordítás, műszaki fordítás, pénzügyi fordítás vagy orvosi fordítás ? – Bízza francia szakfordítókra!
Kérjen profi francia fordítási ajánlatot itt!
Francia érdekességek
Minden Budapesti fordítóiroda munkája során, így a Lector esetében egyaránt, a leggyakrabban kért fordítások közé tartozik az angol, a német és sokak meglepetésére, a francia is.
Amennyiben ezzel a csodás nyelvel közelebbről is meg akarunk ismerkedni, nem árt tudni néhány dolgot az eredetéről, történelméről és kultúrájáról.
A nyelv eredete
Ferenc francia király 1539-ben kötelezővé tette a francia nyelv használatát a bíróságokon, hivatalos nyelvvé téve azt. A 17. szádtól kezdték meg szabványosítását, az Académie française létrehozásával 1634-ben. Ezt követően a gyarmati birodalmak növekedésével számos más Európai nyelvre hatással voltak.
Ezeket tudván már nem is csodálkozunk, hogy rengeteg francia jövevényszó van a magyar nyelvben: garázs, dekoltázs, bagatell, elegáns.
Jövevényszavak
Nem csak a mi nyelvünk rendelkezik francia eredetű szavakkal, de a modern angol 45%-a is tőlük eredeztethető. Angliában, 1066-ban a normann hódítások után, a francia lett az arisztokrácia és az igazgatás nyelve. Ezen események vezetettek a francia szavak beépüléséhez és a mai napig befolyással van az angol nyelvre.
Használói
A világon körülbelül 220 millióan beszélnek a franciául, amelyből 80 millió anyanyelvű. Franciaország, Belgium, Kanada, Luxemburg, Svájc, Kongó, Mali és Szenegál hivatalos nyelve, amely által az Európai Unió negyedik legtöbbek által beszélt anyanyelve.
Intézmények
Az angol mellett, a francia is jelen van a diplomácia világában. Számos nemzetközi intézmény sorolja a hivatalos nyelvei közé, ilyen többek között az ENSZ, az Európai Unió, Nemzetközi Olimpiai bizottság, a Vöröskereszt és az Orvosok Határok Nélkül.
Franciaország
Ha már francia nyelv, akkor nem hagyhatjuk szó nélkül az erről először beugró helyszínt, Franciaországot sem.
A Francia Köztársaság címer hiányában, a République Française kezdőbetűit használja fel emblémaként (RF).
Franciaországot évente 75 millió turista látogatja meg, ezáltal vált az Eiffel-torony a világ legtöbbet fotózott épülettévé. Ugyan köztudott, hogy megépülése idején a párizsi lakosok nem fogadták jó szívvel a látványosságot, azóta egy toronyra néző terasz mindenki vágya.
A francia hagyományok is merőben eltérnek a hazánkban ismertektől. A le poisson d’avril-ként emlegetett április 1-je keretein belül, a gyerekek papírhalat ragasztanak egymás hátára. Húsvétkor, a harangok hallgatnak Nagypéntektől Húsvét vasárnapig, azt mondják Rómába „mennek” a harangok. A monda szerint a tojásokat sem a nyuszi hozza, hanem a hazatérő harangok ejtik el. Ezután kezdődhet is a “tojásvadászat” (Chasses aux oeufs).
A francia gasztronómia 2010-ben felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Először fordult elő, hogy ilyen témájú kulturális örökség került feljegyzésre. A konyhájuk tagadhatatlanul különleges, viszont a miénktől különböző szokások is kapcsolódnak hozzájuk. Elsőként maga a menüsor szigorú sorrendje: aperitiffel kezdenek, ezt követi az előétel és a hús- vagy halétel, zárásképpen desszert és az emésztést segítő ital. Az ételeket természetesen a megfelelő bor kíséretében kell fogyasztani.
Az éttermekben felszolgált húst illetően, pedig fontos tudni az elnevezéseket. „Au bleu” a legminimálisabb sütéssel készülő hús, így a külseje kékes-szürkés színt kap. „Saignant” néven jelölik a 2-3 mm sült réteggel rendelkezőket, amelyek belseje még véres és „bien-quit” a jól átsült változat.
Azonban mindenekelőtt jegyezzük meg, az éttermek többnyire 14 és 19 óra között zárva tartanak.
