Gondolkozott már azon, hogy miért vannak ilyen szokatlan nevei az IKEA bútorainak? Na jó, nyilván azért, mert svéd nevük van, azok meg magyar füllel elég hülyén hangzanak annak, aki nem beszél svédül, vagyis nagyjából a 99 százalékunknak. Azt is tudjuk már, hogy angolul is remek szóviccalapanyagot szolgáltatnak. De az a helyzet, hogy aki érti ezeket a szavakat, az is meglepődhet, mert felfedezhet bizonyos mintázatokat az áruházban bóklászva.

Az IKEA-s nevek ugyanis nem véletlenszerűen összedobált betűhalmazok, hanem máshonnan kölcsönzött svéd szavak, a kiosztásuk pedig sajátos rendszert követ:

  • kanapék, dohányzóasztalok, könyvespolcok és hasonlók svéd települések nevét kapták;
  • az ágyak, ruhásszekrények, előszobabútorok norvég településekét;
  • a szőnyegek dán helységneveket viselnek;
  • az étkezőasztalok és székek pedig finneket;
  • a könyvszekrényeket főleg foglalkozásnevek után nevezték el;
  • a fürdőszobai részleg tavaktól és folyóktól kölcsönözte a neveit;
  • a konyhák nevei általában nyelvtani kifejezések;
  • a konyhai felszerelések nevei pedig fűszerek, gyógynövények, halak, gyümölcsök, vagy jellemző jelzők, mint a Skarpt, vagyis Éles nevű kés esetében;
  • a székek és dolgozóasztalok svéd férfineveket kaptak;
  • a textíliák és függönyök női neveket;
  • a gyerekeknek szánt tárgyak pedig állatok nevét viselik.

De mi indokolja ezt a fura rendszertant? Az, hogy Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója diszlexiás, ezért szüksége volt valamilyen fogódzóra, hogy könnyebben azonosítani tudja az egyes bútorokat. Így sokkal könnyebbnek találta, ha rendes neveket és jelentéssel bíró szavakat használ, és a saját logikája szerint csoportosítja a termékeket.

 

Forrás: http://index.hu/tudomany

Keresse kollégánkat, ha svéd üzleti szakfordításra van szüksége!

Tájékozódjon bővebben a svéd fordításokról a Lector svéd fordítás oldalán!