Fordítóirodák és fordítóprogramok
Ahogy erősödik a globalizáció, úgy lesz egyre általánosabb az angol nyelv terjedése. Ahogy fejlődik a technológia, úgy javulnak a fordítógépek, -programok és -alkalmazások. Ma már ott tartanak, hogy egy indiai orvoscsoport sikeresen műtött és kezelt egy üzbég pácienst úgy, hogy a kommunikációban, nem beszélvén semmilyen közös nyelvet, a Google Fordítóra hagyatkoztak.
Azt hinnénk, hogy ez hamarosan elavulttá teszi a fordítóirodákat, mert hamarosan bárki bepötyöghet bármilyen összetett mondatot egy okostelefonba és azonnal láthatja a kérdéses szöveget a másik nyelvén. Sőt, nem tűnik távolinak a valósidejű, hangalapú fordítóeszközök elterjedése, ahonnan már csak egy lépés a Star Trek (és sok más tudományos-fantasztikus történet) univerzális fordítója.
Valójában ennél összetettebb a helyzet és korai lenne még temetni a fordítói szakmát. Hiába az internet és a tágra nyílt világ, a magyaroknak még mindig csak harmada beszél angolul, amivel sereghajtók vagyunk az EU országai között. Még mindig szinkronizálják a filmeket és lefordítják a könyveket. Márpedig egy egyszerű Google fordító még mindig túl mechanikus ahhoz, hogy élvezhető, irodalmi igényességű fordítás készüljön belőle. Az sem véletlen, hogy egy-egy jelentősebb irodalmi mű többféle fordításban is elérhető. Mindegyik fordítás tükrözi a nyelv aktuális állapotát –hiszen, ne feledjük, a nyelv egy folyamatosan változó dolog- és a fordító stílusát is. Így tud külön-külön értékes lenni Shakespeare Arany János és Nádasdy Ádám fordításában is.
Angol szakfordítás: a fordítóiroda segíthet!
A speciális szakszövegekkel, főleg műszaki téren már meg tud birkózni egy komolyabb fordítóprogram. Ott konkrét szerszámok vannak, mindegyiknek egyetlen, speciális neve van. A harapófogó is ugyanaz az eszköz mindenhol, a kombinált fogó is és a kalapács is. Ezek egyértelmű, technikai dolgok. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy például a munkások nem biztos, hogy követik ezeket a sztenderdeket, és egy-két trágár szó különböző variációival több tucatnyi eszközt, alkatrészt, vagy folyamatot tudnak leírni. Egy anekdota szerint egy szovjet gyárban ellenőrzésre készülve betiltották egy napra a trágár beszéd használatát, amire a termelékenység drasztikusan csökkent, mert a munkások nem értették egymást. Tehát ha például ellátogatnánk egy valósidejű fordítógéppel egy orosz gyárba, a mai fordítóprogramoknak nem kis problémát okozna megbirkózni a szakzsargonnal.
Ezzel szemben a jogi szövegek sokkal trükkösebbek, mivel egy jogi kategória az egyik nyelven lehet, hogy nem, vagy nem úgy létezik a másik nyelvben. Míg Magyarországon például természetes dolog közvetíteni egy bírósági tárgyalásról, Nagy-Britanniában ez tiltott, (némileg indokoltan, hiszen ott esküdtszék van, civil életből kiválogatott esküdtekkel, akiket az esetleges fenyegetésektől véd a felvételkészítés tilalma). A jogi kategória ott a „contempt of court”, amit magyarul „bíróság megsértésének” lehetne fordítani, miközben nyilvánvalóan nem ugyanazt értjük alatta, mint amit az angolszász jogrend előír.
Ráadásul rengeteg hivatalos irathoz kell igazolás arról, hogy professzionális fordító végezte a fordítását, pont a fentebb vázoltak miatt. Súlyos összegek függhetnek egy-egy szerződés vagy anyakönyvi kivonat pontos fordításáról, így egy ügyvédi iroda vagy hivatal nem engedheti meg magának, hogy csak egy ingyenes algoritmussal írassa át az esetleg bizonyítékként is felhasználható dokumentumokat.
Elmondhatjuk tehát, hogy rengeteget kell fejlődnie a mesterséges intelligenciának, hogy tudja pótolni az emberi ellenőrzést, még akkor is, ha legalább nyelvtudásban utolérjük végre a Nyugatot. Talán előbb fog átmenni a Turing-teszten egy program, mint, hogy élvezhető formában lefordítson egy viccet, regényről nem is beszélve.
