Mi a jelbeszéd?
A jelbeszéd szavak nélküli tudatos kommunikációs eszköz, ami a beszéd helyettesítésére, vagy kiegészítésére szolgál. A jelnyelvet is szokták jelbeszédnek nevezni, ez azonban téves. A jelbeszéd alapvetően látható, de tartozhatnak hozzá hangjelek is, amiket hangzó gesztusoknak is neveznek. Lehet szemléletes, de lehet titkos is, mint például az alvilági. Használhat különféle tárgyakat, virágokat is, mint a legyező-,a zsebkendő és a virágnyelv.
A jelbeszéd lehet természetes vagy mesterséges. A természetes jelbeszédek kultúránként, sőt egyénenként is eltérhetnek, például Kínában másként mutatják a számokat, mint Európában. Néhány tucat, vagy legfeljebb egy-kétszáz jelet tartalmaznak, és az egész testet igénybe veszik.A különféle rendekben a szerzeteseknek szükségük volt egy jelrendszerre, mert bizonyos helyeken és időpontokban el voltak tiltva a beszédtől. A természetes jelbeszéd egyes változatai továbbfejlődtek, és önálló jelnyelvvé váltak.
“Léteznek egyezményes jelkódok például a különféle sportokban vagy a tőzsdén, az étteremben használt kézjelek, a búvárok, életmentők jelei. A rendőrök is használnak néhány jelet, amikor a jelzőlámpát helyettesítik. Zajos munkahelyeken is kialakul egy helyi jelrendszer, például az Ózdi Hengerművekben. A tévéstúdiókban is egyezményes jelkódot használnak.”
“A múltban a szerelmes fiatalok nem beszélhettek nyíltan egymással, mert sosem hagyták őket négyszemközt, ezért kénytelenek voltak többé-kevésbé titkos és egyezményes jelkódokra hagyatkozni. A kommunikációhoz a kéznél levő tárgyakat használták fel, így jött létre a virág-, a legyező- és a zsebkendőnyelv.”
Magukat a jelnyelveket is sokszor nevezik jelbeszédnek, ez azonban téves, mivel a jelnyelvek ugyanúgy kétszeresen tagolt nyelvek, mint a hangzó nyelvek. Maguk a siketek is tiltakoznak ez ellen a szóhasználat ellen. Azokban a helyzetekben, ahol a hallók mutogatnak, a siketek egy szűkített, az ikonikus jelekre korlátozott jelkészlettel jelnyelvük nyelvtana szerint jelelnek.
Mi a jelnyelv?
Akik jelnyelvet használnak, egyáltalán nem biztos, hogy megértik egymást, hiszen csakúgy, mint a beszélt nyelvek, ezek is országonként, sőt tájegységenként is eltérhetnek. Bár létezik köztük rokonsági kapcsolat. A magyar jelnyelv például az osztrákkal van rokonsági kapcsolatban. Ez valószínűleg azért alakult így, mert az Osztrák-Magyar Monarchia idején Bécsben képezték a siketek tanárait; Szlovákiában és Csehországban is megfigyelhetőek ugyanilyen hasonlóságok.
A jelnyelvet anyanyelvükként használó siket beszélők rendszerint egyben kétnyelvűek is, a helyi jelnyelvet és a beszélt nyelv írott változatát egyaránt ismerik.
“Léteztek és léteznek olyan jelnyelvek is, amelyeket elsősorban halló emberek használnak. Például a gyarmatosítók megjelenése előtt az észak-amerikai indiánok számos különböző csoportja ugyanazt a jelnyelvi pidgint használta közvetítőnyelvként. Ez a Plains Indian Sign Language, ami ma is létezik, de a kihalás szélén áll.”
“Olyan elszigetelt vidékeken, ahol a siketség genetikailag gyakoribb, gyakran kialakulnak olyan jelnyelvek (nem pidginek!), amelyeket a halló lakosság is ismer és használ. Ilyen például a ghánai Adamorobe falu vagy egy izraeli beduin közösség.”
A jelnyelvnek ugyanolyan bonyolult nyelvtana van, mint a beszélt nyelveknek. Bár teljesen mások a nyelvtani szabályok. Azoknak, akik szeretnének jelnyelven kommunikálni, meg kell tanulni ezeket. Nem csupán a szavak kézjeleit.
Ez a legnagyobb különbség a jelbeszéd és a jelnyelv között. A jelnyelvek (most már többnyire) önálló nyelvként elismert nyelvek. A jelbeszéd pedig többnyire csak egy-egy dologra használt jelekből áll.
Siket embertáraink érzékenyek a megnevezésre, ha „jelbeszédet” említünk a „jelnyelv”, vagy „mutogatást” a „jelelés” helyett, biztos, hogy észreveszik; és ha a siket szó helyett a süket szót használjuk, azt sem veszik jó néven.
forrás: http://meselojelek.hu/
