“A magyar nyelv nagyszótára a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása, amely a magyar lexikográfiai gyakorlatból még hiányzó, új műfajt képvisel. Történeti jellegű értelmező szótárként legfontosabb feladata a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. Műfajából következően nem csupán a mai nyelvállapot szókészletét tükrözi és elemzi a lexikográfia eszközeivel, hanem címszóállományában, szótárazott jelentéseiben és példamondataiban egyaránt túlnyúlik a szinkrónia határain, és történeti dimenziót érvényesít, amikor az elmúlt csaknem 230 esztendő szókincséből merít.” – írja Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója a nagyszótár honlapján.
“Az Akadémiának és a magyar kultúrának ezt az évszázados jelentőségű alkotását jogászok és tanárok, újságírók és más hivatásos kommunikátorok, bölcsészek és természettudósok, könyvtárosok és könyvolvasók mind haszonnal forgathatják.”
Mit jelent az anyanyelv?
A szótár a nagyszotar.nytud.hu címen elérhető online szótár mind a hat eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. Az online szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is.
A Nagyszótár konkrét nyelvi anyag elemzése alapján készíti el a szavak lexikográfiái leírását. A címszavakhoz illusztrációk is tartoznak, 1772 és 2010 közötti művekből válogat példamondatokat.
A honlapon megtalálható az eddig elkészült teljes címszóállomány. A címszavakra egyesével is rákereshetünk, például az anyanyelv főnévnek 100-999 közötti előfordulását találja meg a szótár. Jelentése:
1. az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában közvetlen környezetétől, rendsz. családjától(elsőként) sajátít el és amellyel azonosul, ill. amellyel az embert anyanyelvi beszélőként azonosítják.
2. vmely mesterség v. művészet magas szinten való ismerete, művelése
3. alapnyelv, amelyből más nyelvek származnak
Minden jelentéshez kapcsolódva rögtön olvashatunk egy-egy konkrét példamondatot is. Az első jelentéshez kapcsolódóik egy idézet Széchenyi Istvántól 1835-ből. Azt is megtudhatjuk, hogy az idézett szövegrészlet a Magyar történeti szövegtárból való, forrása Hunnia. Szerk. Török János. Heckenast, Pest, 1858,98−112.
Tartsa meg anyanyelvét hiven mindenki, otthonitól ne pártoljon soha el, s hordozza keblében, szeplőtlen ártatlanságban sirig gyermekkorának azon szép vágyait, melyek soha nem szünendnek meg biborfényt deritni földi utjára.
(1835 Széchenyi István)
forrás: http://anyanyelvapolo.hu
