A pünkösdi hétvége után a Lector fordítóiroda és szakfordítóink ismét a megszokott módon fogadják Ügyfeleinktől, Partnereinktől a megkereséseket, és végzik el a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumok fordítását. De ugorjunk kicsit vissza, és térjünk ki a Húsvétot követő második legszebb tavaszi ünnepünkre!
Mit ünneplünk?
A Pünkösd a Húsvéthoz hasonlóan mozgó, és kétnapos ünnep, mely a Húsvét utáni 50. napra esik. Ekkor a Szentlélek eljövetelére emlékszik a keresztény világ, de kapcsolódik a nyár köszöntéséhez is. Ekkor pihennek és ünnepelnek utoljára a nagy nyári munkák elkezdése előtt, és imádkoznak a bő termésért.
Az ősi Rómában ez az ünnep Flórához, a virágok istennőjéhez kötődő esemény volt. A virág, mint szimbólum, ma is megmaradt, ennek példája Magyarországon pl. a pünkösdi rózsa.
Honnan az elnevezés?
A magyar Pünkösd a görög Pentekoszté szóra vezethető vissza, jelentése: ötvenedik. Ebből a szóból származik az angol Pentecost, a latin és olasz Pentecoste, a spanyol Pentecostés, és a francia Pentecôte is. De inen ered a német Pfingsten, a holland Pinksteren, és a svéd Pingst is.
Más nyelvek az ünnepet az akkor történt eseményekre utalnak: az oroszok szosesztvije szvjatovo duha-nak, a Szentlélek lejövetelének hívják, a lengyelek a Szentlélek leküldésének, és a csehek Szentlélek-ünnepnek.
Az ünnep elnevezése utalhat a Szentháromságra is, mint az orosz gyeny szvjatoj troici, jelentése: a Szentháromság napja. Az észt nelipüha is számmal függ össze, ennek jelentése szó szerint: négyünnep, de a név eredetére még nem jöttek rá.
Néhány nyelv a Pünkösdöt fehér vasárnapnak nevezi, mely utal az ilyenkor hagyományosan fehér, öltözetre, ami a keresztelkedéssel függ össze. Ilyen megnevezés pl. az angol Whit Sunday, vagy röviden Whitsun.
A litván Sekminės eredetileg nyírfaünnep, tavaszünnep volt, és a vasárnap, sekmadienis szót csak ennek alapján alkották meg.
Pogány szimbólumokra és hagyományokra visszavezethető nevekkel is találkozhatunk, melyek mitológiai lényekre, évszakokra és újjászületésre utalnak. A cseh Letnice a nyár szóból származik, a román Rosalii harmatünnepet jelent, és ennek latin eredetéből, a Rosālia kifejezésből származik az orosz változata: ruszalka, ami sellő, tündér.
