Mit jelent a jogi szakfordítás?

A jogi fordítás a fordításnak az a területe, amely a jogi dokumentumokat egyik nyelvről a másikra alakítja át, úgy, hogy megőrzi annak eredeti jelentését. Ez a fajta fordítás figyelembe veszi a jogi hátteret is. Az alábbi dokumentumok tartoznak ebbe a kategóriába:

• Szerződések
• Bírósági és tanúvallomások
• Tanúvallomások
• Titoktartási megállapodások
• Végrendeletek és vagyonkezelői szerződések
• Panaszok
• Irányelvek
• Jogi nyilatkozatok
• Engedélyek
• Peres eljárások dokumentációja
• Választottbírósági fordítás
• Jogi nyilatkozatok

A jogi fordítás fontossága

Amikor valaki fordítót vagy fordítóirodát bíz meg egy jogi fordítással, nagyon fontos, hogy megbízható eredményre számíthasson. Ha a fordítás nem elég pontos, annak jogi következményei lehetnek. Egy helytelenül lefordított dokumentum közvetlenül érintheti az emberek jogait. Fontos, hogy az ügyvédi irodák biztosak lehessenek abban, hogy az eredmény pontos és az eredetinek megfelelő. A fordítócsapatnak ismernie kell az adott ország üzleti és jogi gyakorlatát, ellenkező esetben a pontatlan információk nagy félreértésekhez vezethetnek. Mindig ajánlott olyan fordítókkal dolgozni, akik az anyanyelvükön fordítanak. A fordításnak pontosan kell tükröznie az eredeti üzenetet, ugyanazt a hangnemet és nyelvi szintet kell fenntartania. A jogi fordításnak nyelvtani hibáktól mentesnek kell lennie.

A jogi fordítás akkor is hasznos, ha a korábban lefordított anyagok frissítésre szorulnak. Gyakori, hogy az ügyfeleknek a dokumentum két változatát küldik el, az egyiket a változtatások nyomon követésével, a másikat pedig tisztán. Így az ügyfelek pontosan látják, hogy mi változott, és össze tudják hasonlítani az eredeti fordítással.

Jogi szakfordító

A jogi fordításhoz jogi és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakember szükséges. A jogi dokumentumok fordításához – amely a fordítási munkák közül az egyik legnehezebb - pontos és helyes fordításra van szükség. Számos olyan szöveg van, amelyekhez jogi fordítás szükséges, mint például a születési anyakönyvi kivonatok, pályázati levelek, szabadalmi igazolások, meghatalmazások, pénzügyi kimutatások, a bizonyítékokat tartalmazó dokumentumok, peres ügyek anyagai vagy az üzleti szerződések. A fordítóknak nemcsak általános jogi ismeretekkel kell rendelkezniük, hanem jól tájékozottaknak kell lenniük a törvényi követelményekről, valamint az idegen kulturális és jogrendszerek részleteiről is.

A jogi fordítónak három területen kell kompetenciával rendelkeznie: a célnyelv sajátos írási stílusának ismerete, a vonatkozó terminológia ismerete és a forrás- és célnyelvek jogrendszereinek általános ismerete. 

Emiatt a jogi dokumentumok hivatásos fordítójának nyomozónak, jogtudósnak és nyelvésznek kell lennie egyszemélyben. Kutatási munkát kell végeznie ahhoz, hogy dekódolhassa a forrás szöveget, és úgy adhassa át annak valódi jelentését, hogy semmilyen körülmények között se térjen el az eredeti tartalomtól, még akkor sem, ha a pontos fordítás nem lehetséges.

A jogi fordító legfontosabb kompetenciái

A jogi fordító munkája különleges szaktudást és kompetenciákat igényel. Ahhoz hogy egy szakember a Lector fordítóirodánál jogi szakfordítást végezzen az alábbi legfontosabb kompetenciákal kell rendelkeznie:

1. Nyelvi készségek: A jogi fordítónak kiváló nyelvi készségekkel kell rendelkeznie mind a forrás-, mind a célnyelv tekintetében. Nemcsak a nyelvek alapvető ismerete, hanem azok árnyalatainak, jogi terminológiájának és stílusának pontos használata is elengedhetetlen.
2. Jogi szaktudás: A jogi fordítónak alaposan ismernie kell a jogi rendszert, jogi fogalmakat és a jogi nyelvezetet mindkét nyelven. Ez magában foglalja a különböző jogrendszerek közötti különbségek megértését is.
3. Pontosság és precizitás: A jogi dokumentumok fordítása során a legkisebb pontatlanság is komoly következményekkel járhat. A fordítónak képesnek kell lennie arra, hogy minden részletet pontosan fordítson le, és a jogi szövegekben a legapróbb árnyalatokat is helyesen adja vissza.
4. Kutatási készségek: Gyakran előfordul, hogy a fordítónak kutatnia kell a forrásszöveg kontextusát, specifikus jogi terminológiákat vagy éppen precedenseket. Ehhez jó kutatási készségek szükségesek.
5. Kultúrák közötti kompetencia: A különböző jogrendszerek és jogi kultúrák közötti különbségek megértése elengedhetetlen. A fordítónak figyelembe kell vennie a kulturális kontextust és azt, hogyan hatnak a jogi normák és gyakorlatok az adott szövegre.
6. Titoktartás és etika: A jogi fordítók gyakran dolgoznak érzékeny és bizalmas információkkal. A titoktartás és a szakmai etika betartása alapvető követelmény.

A jogi nyelvezetről

A jogi dokumentumok idegen nyelvre történő fordítását nehezebbnek tekintik, mint a többi általános vagy műszaki fordítást. A jogi dokumentumok fordításakor nincs hely a szóról szóra fordításnak. A jogi terminológia a legnagyobb kihívás hiszen minden országnak saját jogi terminológiája és jogrendszere van. Gyakran ez még akkor is eltér a másik országoktól, ha az általuk beszélt nyelvek azonosak.

A jogi szövegek fordításának gyakori problémái

A jogi szövegek számos különféle típusú fordítási problémát vetnek fel, és speciális módszereket igényelnek, amelyek segítségével a lefordított szöveget az olvasó számára érthetővé teszik a célnyelven, miközben egyidejűleg tükrözik a forrásnyelvi ország jogrendszerének eredeti jellegét és egyedi jellemzőit is. Ezek a követelmények arra kötelezik a fordítót, hogy a lefordított szövegnek a forrásnyelv kultúrájához való folyamatos kapcsolódásával nagy figyelemmel végezze a fordítást, olyan stratégiák felhasználásával, mint például az eredeti kifejezések kölcsönvétele, bizonyos kifejezések célnyelvbe történő honosítása, a nyelvhiányok használata vagy a leíró fordítás bevezetése, amelyben néhány magyarázat kötelezően szerepel.

Időnként elegendő a cél- és a forrásnyelven összehasonlítva használt egyenértékű kifejezések alkalmazása, de esetenként a fordítónak lokalizálnia kell bizonyos elemeket a megértés érdekében. Annak meghatározására, hogy mely stratégiák dominálnak, számos idegen és angol nyelven írott jogi szöveg összehasonlítható elemzését végezték el és arra a következtetésre jutottak, hogy a leghatékonyabb stratégia a forráskultúra sajátosságainak fenntartása, és nem a szövegek sajátos karaktertől való megtisztítása, bár a lokalizációra néha szükség van. Egyes kifejezések szintén egyszerű egyenértékű fordítást igényelnek, mivel mindkét nyelvkultúrában egyidejűleg működnek.

Az ilyen fordítás elvégzéséhez a fordítónak párhuzamos megközelítésre van szüksége. Először is köteles a forrásszövegben szereplő összes jelentést a tartalom részletes elemzésével megfejteni. Az ilyen elemzésnek nemcsak nyelvi jellegűnek kell lennie, de a szöveg megfelelő tartalmának megértéséhez bizonyos jogi ismeretekre is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a fordítónak részt kell vennie a szöveg jelentésének néhány jogalapjának elemzésében. A legjobb módszer erre az, ha megvizsgálja a dokumentum formáját szabályozó aktuális törvényeket és rendeleteket, vagy talál valamilyen egyéb hozzáférhető információt vagy hiteles tanácsadót, amelyen keresztül minden lehetséges kétséget eloszlathat.

A jogi fordítás kategóriái

A jogi fordítást a forrásnyelv jogi szövegeinek funkciói szerint a következő kategóriákba lehet besorolni:

(1) elsősorban előíró jellegű, pl. törvények, rendeletek, kódexek, szerződések, szerződések és egyezmények. Ezek olyan szabályozási eszközök, amelyek magatartási szabályokat vagy normákat tartalmaznak. Ezek normatív szövegek; (2) elsősorban leíró és előíró jellegű, pl. bírósági határozatok és jogi eszközök, amelyeket bírósági és közigazgatási eljárások lefolytatására használnak, például keresetek, beadványok, ismertetők, fellebbezések, kérelmek, petíciók stb .; és (3) tisztán leíró jellegű, pl. jogi tudósok által írt tudományos művek, például jogi vélemények, jogi tankönyvek, cikkek stb. Sarcevic a jogi fordítást úgy határozza meg, mint a szakemberek közötti speciális kommunikációt, kivéve az ügyvédek és a nem ügyvédek közötti kommunikációt. A jogi fordítás meglévő osztályozásainak egyik fő problémája az, hogy ezek az eredeti jogi szövegek funkcióján vagy használatán alapulnak a forrásnyelvben, a különféle célnyelvi tényezők, például a lefordított szövegek funkcióinak vagy státusának megfelelő figyelembevétele nélkül. Ugyanakkor meg kell különböztetni a forrásnyelvi szöveg funkcióit a célnyelvi szöveg funkcióitól. A forrásnyelv változóin kívül figyelembe kell venni a célnyelvi változókat is.

A meglévő osztályozások másik problémája az, hogy sok olyan dokumentumot, amelyet a jogi eljárás során használnak, és mint ilyeneket lefordítottak, kizárnak a besorolásokból, pl. bírósági eljárásban használt dokumentumok. A harmadik fő probléma az, hogy néhány osztályozás kizárja az ügyvédek és a nem ügyvédek (ügyfelek) közötti kommunikációt.

Ebben a megközelítésben a jogi nyelv a törvény és a jogi folyamat nyelvére vonatkozik. Ez magában foglalja a törvény nyelvét, a jogról szóló nyelvet és az egyéb jogi kommunikációs helyzetekben használt nyelvet. A jogi nyelv a meghatározás egyfajta típusa, azaz a különböző alkalmazási körülményekhez és helyzetekhez igazodó különféle nyelvek, és ebben az esetben a használat jogi feltételeihez igazodó különféle nyelvek.

A fordító számára meg kell határozni az eredeti szövegek és a célszövegek jogi státusát és kommunikációs célját, mivel ezek befolyásolhatják a fordítást. Célunk szempontjából szintén fontos, hogy a forrásnyelvi szövegek jogi státusa és kommunikációs céljai nem kerülnek automatikusan át a célnyelvi szövegekbe. Ezek különbözőek lehetnek. A jogi nyelv és a jogi szövegek fenti leírása alapján a jogi fordítás a jogi szövegeknek a forrásnyelvből a célnyelvbe történő megjelenítésére utal.

A jogi fordítást három kategóriába lehet sorolni a célnyelvi szövegek céljainak fényében:

Először is, normatív célokra van jogi fordítás. Ugyanazon hiteles jogi szövegek előállítására utal a nemzeti törvények, valamint a nemzetközi jogi eszközök és más törvények kétnyelvű és többnyelvű joghatóságában. Ezek a törvényi fordítások. Az ilyen kétnyelvű vagy többnyelvű szövegeket először egy nyelven készítik, majd lefordítják egy másik nyelvre vagy nyelvekre. Lehetséges, hogy mindkét, vagy az összes nyelven egyszerre készülnek. Mindkét esetben a különféle nyelvi szövegek egyenlő jogi erővel bírnak, és egyikük sem haladja meg a másikat, eredeti státusuktól függetlenül. Az ilyen különféle nyelveken megfogalmazott jogi szövegek tekinthetők hivatalosnak, ha a törvény által előírt módon hitelesítési folyamaton mennek keresztül. E folyamat értelmében az ilyen szövegek nem pusztán a törvény fordításai, hanem maga a törvény is.