Lector fordítóiroda / blog / Nehéz fordítás – 2003-ban jelent meg az Újszövetség cigányul

2003-ban megjelent az Újszövetség cigány fordítása. A világon az első cigány nyelvű Biblia teljes terjedelmében legkésőbb 2005-ben megjelenhet – tájékoztatta akkor a kiadványt gondozó Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat csütörtökön az MTI-t.

A szentírás lovári-magyar nyelven, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jóváhagyásával lát napvilágot: egymás melletti hasábokban olvasható, így párhuzamosan követhető a két szövegrész.

Tarjányi Béla egyetemi professzor közlése szerint az Újszövetség cigány nyelvre való átültetésére már volt próbálkozás korábban, a teljes – az Ószövetséget is magában foglaló – Biblia lefordítása azonban egyedülálló a világon. „Eszmei értéke lesz a világban” – hangsúlyozta.

A lovári-magyar Újszövetség 3300 példányban jelent meg, s már a felénél tart az Ószövetség könyveinek fordítása is. A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékével együttműködve – három évvel ezelőtt vállalkozott arra, hogy elkészítteti és kiadja a teljes Biblia cigány (lovári) nyelvű fordítását.

„A projekt jelentősége abból adódik, hogy nincs a világon másik, ilyen létszámú népcsoport (10-15 millió), amelynek a nyelvére le ne fordították volna a Bibliát” – írja a kezdeményezésről szóló ajánlóban a professzor.

A bibliatársulat Vesho-Farkas Zoltán műfordítót kérte fel a munkára. A fordítást Ruva Pál Sándor cigány író és fordító lektorálja, teológiai szempontból pedig Tarjányi Béla tekinti át.

A professzor szerint nem véletlen, hogy cigány nyelvre eddig senkinek sem sikerült lefordítania a teljes Szentírást. „Hogy a tizenötmilliós cigányságnak mindmáig miért nincs saját nyelvű Szentírása, annak oka alapvetően a cigány nyelv(ek) sajátosságaiban keresendő” – mutatott rá.

Magyarországon a cigány nyelv négy nyelvcsaládra oszlik: oláh cigány (vlah), fódozó cigány (gurvári), magyar cigány (romungro) és német cigány (szinto). Ezek között az eltérés olyan erős, hogy az egyes nyelvjárásokat beszélők nem értik meg egymást.

Tarjányi Béla a fordítás nehézségei kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy mindegyik cigány nyelvre, illetve nyelvjárásra a sajátos szókincs szegénysége jellemző: összesen mintegy hat-hétezer az eredeti szó, és hiányoznak az újkori, modern kifejezések is. Ebből adódóan sok szót a fordítónak tájszavakkal kell pótolnia, új szavakat kell képeznie, kölcsönszavakat kell alkalmaznia. Olyan egyszerű, alapvető szavak is hiányoznak már ezekből a nyelvekből, mint család, gyümölcs, észak, dél, barát vagy ország – jegyezte meg.

A professzor az ajánlóban példaként említi „az én kedves családom” kifejezést, amely lefordítva így hangzik: „muro kedvesho chalado”. A most megjelent fordításban olvasható lovári nyelvjárás az oláh cigány nyelvcsaládhoz tartozik.