Fordítási ajánlat
karakter

a részletes fordítási ajánlatot pár perc alatt megküldjük

A fordítók az EU-ba vágynak

A fordítók között a szakma csúcsa, ha valaki az EU valamelyik intézményénél (lehetőleg az Európai Parlamentnél) lehet hivatásos fordító vagy tolmács. Az egyetlen külföldi állás, ami fix és jól fizet ebben a munkakörben. Ennek megfelelően rendkívül nehéz bekerülni. Hivatalos papírra nincs szükség, egy alapképzéses diplomán kívül uniós állampolgárság és két uniós nyelv (amiből az egyik az angol, a német, vagy a francia kell, hogy legyen) magas szintű ismerete szükséges. De ez csak a kezdet! Az Index három ott dolgozó magyarral beszélve összefoglalta, pontosan miből áll a folyamat, aminek a végén –talán- hivatalos EU-s fordító vagy tolmács lesz az emberből.

Mint minden uniós állásnál, a fordítóknál is több körös vizsgán kell megfelelni, és akkor is csak egy várólistára kerül fel az ember. Erről a várólistáról hívják be a potenciális utódokat akkor, ha megüresedik egy pozíció. Mi kell ahhoz, hogy behívjanak? Ismerni kell az intézményeket, ismertnek kell lenni az intézményekben, meg egy nagy adag szerencse. A legszerencsésebbek három év alatt kerültek be a várólistáról, ennél gyorsabbról nem nagyon hallani.

Szigorú kiválasztás és várólista

A várólistára jutás három körös felvételi után következik, ez a folyamat tíz hónapig tart. Az első kör egy írásbeli feleletválasztós tesztből áll. Szöveget kell elemezni magyarul és két idegen nyelven, ábrák alapján kell számításokat végezni és logikai feladványokat megoldani. Ezeket a típusfeladatokat célszerű előre begyakorolni, mert nagyon kevés idő áll rendelkezésre. A szövegelemzésnél pedig résen kell lenni, mert csak a szövegben szereplő információt szabad felhasználni, még ha az marhaság is.

A második kör egy fordításos feladat: politikai-gazdasági jellegű cikket kell a két kiválasztott nyelvről magyarra fordítani, egy óra alatt. Szótárat lehet vinni, de helyesírásit nem, márpedig a helyesírásra nagyon nagy hangsúlyt fektetnek- egész olyan részletekig, mint a kötő- és gondolatjelek.

A harmadik, értékelőközpontos kör Brüsszelben folyik, egész napon keresztül. Ez a kör is három részre osztható. Az első rész egy strukturált interjú, ahol korábbi tapasztalatokra és élethelyzetekre kérdeznek rá, például dolgozott-e már a jelentkező csoportban, vagy volt-e már konfliktusa a felettesével, és ha igen, hogy oldotta meg, és így tovább. A második rész egy tízperces prezentáció, utána tíz percnyi kérdezéssel. Itt elsősorban a stressztűrését mérik a jelöltnek. A harmadik rész pedig egy imitált meeting a többi jelölttel együtt. Egy akkora háttéranyagból, amit nem lehet a megadott idő alatt végigolvasni, kell kihozni egy 45 perces beszélgetést. Eközben mindegyikük mögött ül egy megfigyelő, aki csak az adott jelöltet figyeli. A felvételizők vezetési, érdekérvényesítési és kommunikációs képességeit mérik- olyan kompetenciákat, amikre egyébként a fordítóknak nem is lenne szükségük és általában nem is rendelkeznek vele.

Körülbelül ötévente tartják ezt a válogatást, néhány száz jelentkezővel, akik közül húszan kerülnek fel a várólistára: tíz angol/német/francia nyelven dolgozó és tíz „egyéb”. Az arányokat érzékelteti, hogy noha az első körben kiszórják a jelentkezők 80-90 százalékát, így is a második körbe négyszer, a harmadikba kétszer annyi főt hívnak be, mint amennyi végül felkerül a várólistára.

Nagyobb a bejutási esély, ha ismernek belül

Ezután kezdődik a várakozás, hogy behívjanak állásinterjúra egy felszabadult állás betöltéséhez. Eközben az pályázó jól teszi, ha ismerkedik a megcélzott fordítóosztállyal, leveleket ír nekik, ahogy Zsolt, az egyik tapasztalt pályázó fogalmazott: „Ha az embert ismerik arcról, akkor nagyobb az esélye annak, hogy valamikor gondolnak rám a jövőben, ha valaki nyugdíjba megy” Közben gyakorlatot is lehet végezni, amiről a résztvevők igen jó véleménnyel vannak, ismeretek és kapcsolatok gyűjtéséhez is kiváló.

Ha behívják az embert, ott már egy hagyományosabb interjún kell helyt állni Ezen szóba kerül a végzettség, tapasztalat, korábban használt fordítóprogramok, EU-s szövegezés ismerete, és így tovább. Fontos szempont még, hogy mennyi energiabefektetésbe kerülne megtanítani egy másik nyelvet, ha épp arra van szükség, illetve tudna-e Luxemburgban lakni a jelölt, ahol az EU-s fordítók dolgoznak.

Így is évek telhetnek el, míg valakit felvesznek, a várólistán külön prioritások vannak: legelőször a német-franciásokat veszik fel a 60 Európai Bizottság és 27 Európai Parlament által foglalkoztatott állandó fordító közé. A magyarok közül elmondások szerint azok jártak legjobban, akik az uniós csatlakozáskor, 2004-ben, vagy 2007-2008-ban kerültek be.

A tolmácsoknál körülbelül egy évtizedig nem várható felvétel

Ehhez képest más a tolmácsok helyzete: az ő kiválasztásukat az Európai Bizottság intézi, és a közeljövőben nem várható, hogy újabb belsős tolmácsokat vennének fel Magyarországról. „Amikor csatlakoztunk az EU-hoz, akkor fölvették az összes ELTE-n végzett tolmácsot, és onnantól kezdve senki nem lép ki. Három éve azt mondták, hogy tíz évig nem hirdetnek újabb versenyvizsgát”– mondta az Indexnek Diána, aki maga is szabadúszóként dolgozik.

Külsős, szerződéses tolmácsokra viszont van igény, ezekre a pozíciókra minden év szeptemberében tartanak felvételit, amihez a konferenciatolmács diploma az alapkövetelmény. Ezt Magyarországon az ELTE vagy a BME képzésén lehet megszerezni. A nagyobb nyelvek –angol, német, francia, olasz, spanyol, holland- közül háromból kell tudni magyarra fordítani. Manapság viszont csökken az igény a magyar tolmácsokra, ahogy a magyar politikusok és szakértők egyre inkább angolul kommunikálnak a kollégáikkal.

Ahogy a tolmácsolást, úgy a szövegfordításokat is gyakran kiszervezi az EU, nagyjából az összes fordítandó harmadát. Diána is dolgozik olyan cégekkel, amik ilyen kiszervezett fordításokat végeznek. Elmondása szerint az egyetlen állás, amire lecserélné a jelenlegi szabadúszóságát, az valamilyen uniós fordítói pozíció lenne.

Ha pedig megvannak a sikeres vizsgák, az ismerősök és némi gyakornokság is, a tapasztaltak elmondása szerint egy dolog van már csak, ami segíthet elérni az áhított állást: szerencse.

A cikk az Index alábbi írása alapján készült:

http://index.hu/kulfold/ep/2017/07/04/a_szakma_csucsa_hogyha_unios_fordito_lehetsz